Kis kultúra a búrátoknak, remélem mindenki nagyon figyel. Szóval a sört lehet szeretni, meg utálni. Van aki megissza, van aki isteníti, van aki fintorog tőle. Én megszerettem. A jó sört. De a jó sör kétféle összetevőből áll: sör+tálalás.

A sört ugye mindenki íze, szaga, bűze, ára alapján választja ki magának. A sörfogyasztó pontosan tudja, hogy melyik árszegmensben melyik sört fogja fogyasztani. Nagyon ritka, hogy mást is kipróbál a bejáratott márkák helyett a hétköznapokban. Megissza, ha úgy érzi, hogy sörre van szüksége (itt most alkoholista nagypapákról ne beszéljünk, akik a nap 24 órájából 24-ben szeretnének sört és stampedlit nyomatni), méghozzá azt, amelyik akkor jól esne neki.

Térjünk rá a szerintem legfontosabb részletekre, a sörivás körülményeire. A legfinomabb sör fogyasztásának élményét is el lehet szúrni, ha nagyon ügyes vagy. Szóval figyelj oda, mert kellemetlen meglepetésben lehet részed. Először is, nem mindegy, hogy milyen kiszerelésű sört iszol. Dobozosat csak legvégső megoldásként, ha nem akarsz mást inni! Annak szar az íze. Az üveges vagy a csapolt a nyerő. Aztán nem árt, ha be van hűtve, mert ugye a meleg sör a húggyal van rokonságban. A jéghideg sör sem az igazi, széjjelfagyasztja a nyelőcsövedet, nem érzed az ízeket sem a nyelveden, kérdem én, akkor minek iszod. Szóval legyen meg az optimális hőmérséklet, amin fogyasztod. Nem túl hideg, nem túl meleg. A torkodat nem bassza el, viszont nagyon jól esik a melegben. Emellett tisztítja a vesét.

Az sem mindegy, hogy milyen formában iszod. Dobozból ugye úriember nem iszik sört. Pohárból akkor, ha nagyon úri, sznobköcsög társaságban ülsz, akik kinéznének, ha máshogy tolnád (ilyen haverral épeszű sörfogyasztó nem rendelkezik, mert valószínű, hogy még furcsábban néznének, ha esetleg be is rúgsz). Az általános sörfogyasztási forma a korsó és az üveg. Az üveget azok használják, akik szeretnének ellenőrzött, extra víztől mentes sört inni, megértem őket. Emellett a korsó is finom lehet, hiszen azt folyamatosan hűtik, nem melegedhet meg, mint az üveges. Itt rábíznám az olvasókra a döntést, ki ki kedve szerint döntse el, melyikbe invesztál.

Van még egy dolog, ami szervesen a sörfogyasztó kultúra része. A hab. A legtöbben utálják, hiszen a hab azt jelzi, hogy fogy a szénsav a sörből, "romlik".  Kevés ember szereti a sörhabot, mivel tisztán keserű, és nem jellemző rá a tejszínhabos állag. Egyszóval vigyázzunk elvtársak, nem mindegy hogyan állunk fel az asztaltól vagy tesszük le az asztalra az üveget. A korsónál pedig ügyeljünk arra, hogy a pultos ne basszon át minket a palánkon, a pénzünkért nem habot, hanem sört szeretnének a legtöbben kapni.

Ha minden feltétel adott, és jól ki is vagyunk szomjazva, akkor nagyon jól esik a folyékony kenyér. Fogyasszátok egészséggel, de csak mértékletesen, egy este nem szabad kifosztani egy kocsmánál többnek a készletét. Egészségetekre!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.